Tankötelezettségre vonatkozó szabályok - Tájékoztatás

Tankötelezettség: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményi nevelés-oktatásban részt venni. Fő szabály szerint a gyermek legkésőbb az azt követő évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti.

Kulcsszavak: tankötelezettség

A szülő, a szakértői bizottság, a köznevelési feladatot ellátó hatóság.

A szülő kötelezettségei:

A tanköteles korú gyermeket be kell íratnia az iskolába. A szülő kötelessége, hogy

  1. gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy teljesítse kötelességeit, továbbá a szülő kötelessége, hogy megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget – együttműködve az illetékes intézménnyel, és figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét;
  2. biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségének teljesítését,
  3. tiszteletben tartsa az óvoda, az iskola, a kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés jogerőre emelkedését követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára.

A tanuló kötelezettségei:

  1. részt venni a foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
  2. eleget tenni – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének,
  3. életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködni saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában,
  4. megtartani az iskolai tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait,
  5. óvni saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt venni egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelenteni a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt,
  6. megőrizni, továbbá az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvni az iskola létesítményeit, felszereléseit,
  7. az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartani, tiszteletet tanúsítani irántuk, segíteni rászoruló tanulótársait,
  8. megtartani az iskolai, kollégiumi SZMSZ-ben, továbbá a házirendben foglaltakat.

Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt erről értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá – gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén – a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven tanítási órát vagy egyéb foglalkozást, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot.

Tanköteles tanuló esetében a szabálysértési tényállás megvalósulásához az adott nevelési, tanítási évben összesen harminc tanítási óra vagy egyéb foglalkozás mulasztása szükséges.

Az adott évben tanköteles korba lépő vagy hatósági engedély alapján a tankötelezettségét hatéves kora előtt megkezdő gyermeket a szülő április 1-je és április 30-a között – a járási hivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára.

Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, illetve a hatósági engedély alapján, a tankötelezettsége teljesítését hatéves kora előtt megkezdő gyermek esetében, az erről szóló hatósági határozatot.

1. Köznevelési intézmény

2. A tankötelezettség hatéves kor előtti megkezdését vagy a további egy nevelési évig történő óvodában maradást az Oktatási Hivatal engedélyezi a szülő/gyám kérelmére, közigazgatási hatósági eljárás keretében.

1. Köznevelési feladatokat ellátó hatóságok

2. Az Oktatási Hivatal által a további egy nevelési évig történő óvodában maradás vagy a hatéves kor előtti iskolakezdés tárgyában hozott döntés ellen közigazgatási perben van lehetőség jogorvoslatra.

Milyen speciális szabályok vonatkoznak a tankötelezett korra?

Tankötelezettség: Magyarországon minden gyermek köteles az intézményi nevelés-oktatásban részt venni. Fő szabály szerint a gyermek legkésőbb az azt követő évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. 

A tanköteles kort, vagyis a hatodik életévét elérő gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben maradásáról 2020. január 1-jétől az Oktatási Hivatal dönt. A jogszabályok alapján nincs szükség arra, hogy a szülő vagy a gyám kérelmezze a tankötelezettség halasztását az Oktatási Hivatalnál, ha az illetékes pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottsága a kérelem benyújtásának határideje előtt kiállított szakvéleménye a gyermek óvodai nevelésben maradását javasolja. A következő tanévre vonatkozó kérelmeket január 1. és január 15. között lehet benyújtani; a szakértői bizottságok legkorábban szeptembertől adhatnak ki vizsgálatuk alapján szakvéleményt arról, hogy a gyermek a tankötelezettsége teljesítését megkezdje-e a következő tanévben.

A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a köznevelési feladatot ellátó hatóság, a szülő kérelmére, szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

Ki dönt a tankötelezettség kezdetéről?

A gyermek életkora alapján tankötelessé válik. A további egy nevelési évig történő óvodában maradásról vagy a hatéves kor előtti iskolakezdésről az Oktatási Hivatal dönt szülő/gyám kérelmére induló hatósági eljárásban.

Meddig tart a tankötelezettség?

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Hogyan alakul a súlyos és halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek részvétele a köznevelésben a tankötelesség szempontjából?

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. Ha a tanuló – a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető otthoni ellátás keretében vagy abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

Hogyan teljesíthető a tankötelezettség?

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos élethelyzete indokolja, és a tanuló tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a szülő/gyám vagy a nagykorú tanuló kérelmére az Oktatási Hivatal engedélyezheti hatósági eljárásban az egyéni munkarendet (azaz a mindennapos iskolába járás alóli felmentést). A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető.

Hogyan ellenőrizhető a tankötelezettség teljesítése?

Az Oktatási Hivatal gondoskodik a tankötelesek nyilvántartásáról, és a nyilvántartásból rendszeresen adatot közöl a területileg illetékes tankerületi központ és tanuló lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője számára. A gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes köznevelési feladatot ellátó hatóság ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.

Megszűnik-e a jogszabályban meghatározottnál többet igazolatlanul mulasztó tanuló tanulói jogviszonya, ha tanköteles korú?

Nem, a tanköteles tanuló jogviszonya ilyen esetben nem szűnik meg.

Tankötelezettség teljesítése külföldön:

Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Életvitelszerűen külföldön tartózkodó magyar állampolgár a tankötelezettségét Magyarországon működő nevelési-oktatási intézményben egyéni munkarendben teljesítheti.

A tanköteles tanuló tanulmányainak külföldi folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni az Oktatási Hivatalnak.

A köznevelés információs rendszere (KIR) 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

OH