Önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tevékenysége lezárásának engedélyezése

A pénztár – a felszámolás esetét kivéve – csak végelszámolást követően szűnhet meg. Az MNB az önkéntes pénztári tevékenység lezárását engedélyező határozatot hoz.

Kulcsszavak: pénztár, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár, nyugdíjpénztár, tevékenység megszüntetés, befejezés, MNB, Magyar Nemzeti Bank, engedély visszavonás

A végelszámolási eljárás során legalább három közgyűlést kell tartani. (Az MNB felszólítása alapján a végelszámolás során további közgyűlés összehívása is szükségessé válhat.) Az első közgyűlést követően a jogutód nélküli megszűnésre vonatkozó döntés meghozatala esetén a pénztár megszüntetésére irányuló szándékot az MNB-nek be kell jelenteni. A harmadik közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a tevékenység lezárásának engedélyezése iránti kérelmet. A végelszámolás során készítendő valamennyi mérleget tételes leltárral alátámasztva, valamint könyvvizsgálói hitelesítéssel ellátva kell az MNB részére benyújtani.

A végelszámolási eljárás folyamatáról bővebb információt talál a https://www.mnb.hu/letoltes/4-1-1-4-1-engedelyezesi-utmutato-onkentes-kolcsonos-biztosito-penztar-tevekenyseg-lezarasanak-engedelyezese-vegelszamolas-soran.pdf linken.

A végelszámolást az arról való döntéstől számított 1 éven belül le kell folytatni. Az MNB a pénztár kérésére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 1 évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben a végelszámolásról szóló döntéstől számított 1 éven belül, illetve az MNB által meghosszabbított időpontig a végelszámolás záró mérlegét nem fogadják el, és a végelszámolási eljárást nem fejezik be, akkor a Felügyelet a bíróságnál kezdeményezheti a pénztár felszámolását.

Az első közgyűlést követően a pénztár megszüntetésére irányuló szándékot az MNB-nek be kell jelenteni. A harmadik közgyűlést követő 30 napon belül kell benyújtani a tevékenység lezárásának engedélyezése iránti kérelmet.

Az ügyintézési határidő három hónap, amely a kérelemnek az MNB-hez való megérkezését követő munkanapon indul.

Amennyiben a kérelem nem felel meg a jogszabályokban foglalt követelményeknek, illetve a tényállás tisztázása érdekében szükséges, az MNB – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – negyvenöt napon belül hiánypótlásra hívja fel a kérelmező ügyfelet. Az MNB az eljárás során több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmező ügyfelet. Ha az MNB a kérelmező ügyfelet hiánypótlásra hívta fel, akkor az ügyintézési határidő a hiányok maradéktalan pótlásának napjától számítandó.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tevékenységének lezárásával kapcsolatos részletes útmutató a https://www.mnb.hu/letoltes/4-1-1-4-1-engedelyezesi-utmutato-onkentes-kolcsonos-biztosito-penztar-tevekenyseg-lezarasanak-engedelyezese-vegelszamolas-soran.pdf linken található.

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár tevékenységének lezárásával kapcsolatos gyakran ismételt kérdések és válaszok (Q&A) a következő elérhetőségen található:

https://www.mnb.hu/letoltes/4-1-1-4-2-gyakori-kerdesek-es-valaszok-onkentes-kolcsonos-biztosito-penztar-tevekenysege-lezarasanak-engedelyezesevel-kapcsolatban.pdf

A tevékenység lezárásának engedélyezésére irányuló eljárás díjmentes.

Magyar Nemzeti Bank, Biztosítási és pénztári engedélyezési és jogérvényesítési főosztály

Az MNB döntése (határozat vagy végzés) ellen fellebbezésnek nincs helye, ugyanakkor az ügyfél, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a döntés közvetlenül érinti, jogszabálysértésre való hivatkozással a határozat vagy végzés ellen annak közlésétől számított 30 (harminc) napon belül keresetlevéllel közigazgatási pert indíthat a Fővárosi Törvényszék előtt.

A perben a jogi képviselet kötelező. A keresetlevelet a Fővárosi Törvényszékhez címezve, az MNB-nél kell űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével elektronikusan benyújtani.

(Az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás elérhetősége: https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/hatarozatok-es-vegzesek-keresese).

A keresetlevél benyújtásának a határozat vagy végzés hatályosulása szempontjából nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban azonnali jogvédelmet kérhet. A bíróság a pert főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el, az ügyfél ugyanakkor keresetlevelében kérheti tárgyalás tartását. A tárgyalás tartása iránti kérelem megjelölésének elmulasztása esetén tárgyalás tartása a jogorvoslati eljárás során a továbbiakban nem kérhető.

Igazolási kérelemmel az élhet, aki az eljárás során határnapot, határidőt mulaszt önhibáján kívül.

Az engedélyezési eljárás kapcsán további általános tájékoztatók olvashatóak a https://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/engedelyezes/tajekoztatok linken.

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról

72/2006. (IV.3.) Korm.rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól

36/2017. (XII. 27.) MNB rendelet a Magyar Nemzeti Bank előtti egyes hatósági ügyekben az elektronikus kapcsolattartás szabályairól

MNB