Együttélők jogai – Élettársi kapcsolat szabályozása

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés, illetve bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Kulcsszavak: élettárs, élettársi kapcsolat, tartás, lakáshasználat, közszerzeményi rendszer, Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása

Az élettársi kapcsolat tényhelyzet, a jogalkotó a tényleges viszony fennállásához és nem egy hatóság előtt létrejött kapcsolathoz fűz jogkövetkezményeket.

Az élettársak jogai és kötelezettségei tekintetében a Polgári Törvénykönyv Kötelmi jogi és Családjogi Könyve is tartalmaz normákat.

 

I. Az élettársi kapcsolat vagyonjogi következményei az alábbiak:

A törvény az élettársak közötti vagyonjogi rendszerként a közszerzeményi rendszert írja elő, vagyis a felek – a házastársaktól eltérően – együttélésük alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnésekor érvényesíthetnek egymás között kölcsönösen kötelmi igényt a vagyonszaporulatra.

Az élettársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat – a törvénytől eltérően – az élettársi együttélés idejére szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. A szerződésben az élettársak bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely – szerződés vagy a Polgári Törvénykönyv alapján – a házastársak között érvényesülhet (pl.: teljes vagyonelkülönítés).

Ugyanígy lehetőség van arra is, hogy az élettársak a közösen használt lakás további használatát az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezzék. Ez a szerződés is akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Az élettársak az életközösség megszűnése után is megállapodhatnak az élettársi közös lakás további használatáról, de ez a megállapodás nincs alakszerűséghez (pl: közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formához) kötve.

 

II. Az élettársi viszonyhoz abban az esetben fűződhetnek családjogi joghatások, ha a kapcsolat legalább egy évig fennállt és az élettársaknak közös gyermeke született.

Ilyen családjogi jogkövetkezmények a következők:

 

III. Az élettársi kapcsolat fennállásának, illetve időtartamának vitatása esetén (pl.: valamilyen jogosultság igénylése miatt igazolni kell az élettársi kapcsolatot) az élettársak az életközösség fennállását többféleképpen is bizonyíthatják. Az élettársi kapcsolat bizonyítását könnyíti meg a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (lásd: Regisztrált partnerkapcsolat). Az élettársi nyilvántartás – az ellenkező bizonyításig – igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel.

Figyelemmel arra, hogy az élettársi kapcsolat tényhelyzet, az életközösség léte más módon is bizonyítható (pl. tanú által). Ha az élettársak nem szerepelnek a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett nyilvántartásban, és vitatható a kapcsolatuk ténye, akkor az élettársat terheli az élettársi kapcsolat fennállásának más módon való bizonyítása.

 

Az ügyleírás készítésének időpontja: 2020. 05. 27.

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:514-6:517. §, 4:86-4:95. §

CIKFO