Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) megkötésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Kulcsszavak: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, kgfb-szerződés, biztosítási szerződés, gépjármű-biztosítás, gépjármű-biztosítási szerződés, biztosítás, fedezetlenségi díj, bonus-malus, díjnemfizetés

A hatósági forgalmi engedéllyel ellátott járművekre, valamint a segédmotoros kerékpárokra kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb) kell kötni. Az üzembentartó felelőssége – és nem a tulajdonosé (!) –, hogy a jármű érvényes kgfb-vel rendelkezzen.

A biztosítási kötelezettség kiterjed:

A szerződés megkötését az ügyfélnek kell kezdeményeznie a biztosítónál, miután a biztosítók által közzétett díjtarifa-ajánlatok közül kiválasztotta a számára legmegfelelőbbet. Szerződéskötés előtt érdemes alaposan tájékozódni a különböző biztosítási ajánlatok között, a biztosítók díjtarifái elérhetők

A kgfb-szerződés megköthető személyesen a biztosítónál vagy biztosítási alkusznál, de egyes szolgáltatók lehetőséget kínálnak online szerződéskötésre is honlapjukon keresztül.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás érvényessége alapesetben a szerződéskötéstől számított egy év, de ha az ügyfél az évforduló előtt megfelelő időben nem mondja fel (biztosítóváltás miatt), akkor automatikusan újabb egy évre meghosszabbodik. Tehát ha az ügyfél nem szeretne biztosítót váltani (és a biztosító sem mondja fel a szerződést évfordulóra), akkor a szerződés valójában határozatlan időtartamú, mely az aktuális biztosítási díj megfizetésével folyamatosan érvényben marad.

A szerződéskötés eseteit és a szükséges teendőket a kapcsolódó dokumentumoknál található "A kgfb szerződéskötés esetei" dokumentum tartalmazza.

A szerződés megkötésével az ügyfél vállalja, hogy a biztosítási díjat a szerződésben rögzített gyakorisággal megfizeti. Amennyiben az ügyfél nem fizeti meg a biztosítási díjat, a biztosítónak kötelessége a díj esedékességétől számított 30. nap elteltéig díjfelszólítót küldeni a részére. A szolgáltató a díj esedékességétől számított 60 napos türelmi idő elteltével törli a szerződést, amiről 15 napon belül értesíti az ügyfelet.

Ha a szolgáltató díjnemfizetés miatt felmondta a szerződést, és az ügyfél később ismét kgfb-szerződést kötne, azt csak ugyanannál a biztosítónál teheti meg, más szolgáltatóval nem szerződhet. Az új szerződés feltételei új, magasabb tarifákat tartalmaznak, és ezzel egy időben meg kell fizetni annak az időszaknak a biztosítási díját is, amely alatt az ügyfél a korábbi szerződés megszűnése miatt már nem rendelkezett érvényes kgfb-vel. Ez a fedezetlenségi díj.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekhez nincs egységes formanyomtatvány, az egyes szolgáltatók saját dokumentumaikat használják. A szolgáltató által elvárt formanyomtatvány használata érdekében érdemes felkeresni a biztosító vagy a biztosításközvetítő alkusz internetes felületét, illetőleg érdeklődni az ügyfélszolgálatán.

A biztosított köteles a biztosítási szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú díj megfizetésére. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapjának Piaci szereplők keresése menüpontjában megtalálhatók azok a biztosítási tevékenységet végző szolgáltatók, amelyek engedéllyel rendelkeznek, illetve amelyeket nyilvántartásba vettek, továbbá azok is, amelyek  engedélyét időközben már bevonták.

Magyar Nemzeti Bank (MNB)

A Magyar Nemzeti Bankhoz kizárólag fogyasztók fordulhatnak kérelemmel, vagyis olyan természetes személyek, akik önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében járnak el. Abban az esetben lehet kérelemmel fordulni az MNB felé, ha a biztosító megsértette a pénzügyi fogyasztóvédelmi rendelkezéseket. A kérelemnek tartalmaznia kell:

Pénzügyi Békéltető Testület

A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank által működtetett, bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, szintén csak fogyasztók, vagyis önálló foglalkozásukon és gazdasági tevékenységükön kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyek számára. A Testület eljárása ingyenes, eljárási díj, illeték sem a fogyasztót, sem a pénzügyi szolgáltatót nem terheli, és jogi képviselő igénybevételére sem kötelesek a felek.

A Testület eljárása mindig a fogyasztó írásbeli kérelmére indul, a pénzügyi szolgáltató nem lehet kezdeményező. Az eljáráshoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványt kell kitöltve benyújtani.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

Bíróság

Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvitájának rendezése érdekében bírósághoz fordulhat. Főszabályként a pert a leendő alperes lakóhelye, székhelye vagy tartózkodási helye szerinti bíróságon kell megindítani. A per keresetlevéllel indul, amelyben meg kell jelölni:

a) a bíróságot, amely el fog járni;

b) a peres felek személyes adatait (nem természetes személy esetén az azonosításához szükséges adatokat); törvényes vagy szervezeti képviselőként eljáró személy esetében az erre vonatkozó részt is ki kell tölteni;

c) a saját telefonszámot és az elektronikus levélcímet;

d) a pontos kereseti kérelmet, azaz, hogy mit döntsön a bíróság;

e) az érvényesíteni kívánt jogot, lehetőség szerint a hivatkozott jogszabályi rendelkezés megjelölésével; konkrét paragrafusszámot nem kell megadni, de annak ki kell derülnie, hogy az igény pontosan min alapul;

f) azokat a bizonyítékokat, amelyek az igényt alátámasztják.

A keresetlevélhez csatolni kell:

a) azokat a dokumentumokat, amelyek az előző felsorolás a) és b) pontjában írt adatok valódiságát igazolják,

b) az okirati bizonyítékokat a szükséges példányszámban. 

Ha az eljárás illetékköteles, a jogszabálynak megfelelő mértékű illetéket javasolt leróni a keresetlevélen. Nyomtatvány esetén a kezdőlap megjelölt helyére kell felragasztani az illetékbélyeget, míg elektronikus ügyintézés esetén átutalással kell megfizetni a bírósági eljárás illetékét.

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

2009. évi LXII. törvény  a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet  a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól

2013. évi CXXXIX. törvény   a Magyar Nemzeti Bankról

2016. évi CXXX. törvény   a polgári perrendtartásról

MNB