Családi pótlék igénylés - Iskoláztatási támogatás

A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó ellátást folyósít Ez az úgynevezett családi pótlék, melynek egyik módozata az iskoláztatási támogatás.

Kulcsszavak: családi pótlék, iskoláztatási támogatás, családtámogatás, gyermek, család, gyermeknevelés, gyerek

Az iskoláztatási támogatás a tankötelessé válás évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint a tankötelezettség megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. életévét betölti.

A javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára, a tankötelezettsége megszűnését követően köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig jár az iskoláztatási támogatás, amelyben a gyermek a 18. életévét betölti.

A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.

Ellátásra jogosultak:

• a szülők, azaz
  • a saját háztartásban nevelt gyermek vérszerinti, vagy örökbe fogadó szülője,
  • a saját háztartásban nevelt gyermek szülőjével együtt élő házastárs,
  • az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (a fentiek elnevezése együttesen: szülő)
  • a szülővel együtt élő élettárs, ha az ellátással érintett gyermekkel életvitelszerűen együtt él és a szülővel élettársként legalább egy éve szerepel az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában, vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja,
• a nevelőszülő, a gyám,
• akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték
• a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt gyermekre tekintettel
• a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermekre tekintettel.

Saját jogán az az ügyfél kérelmezheti az iskoláztatási támogatást, aki köznevelési intézményben tanulmányokat folytat, a tankötelezettsége megszűnt, és

• akinek mindkét szülője elhunyt,
• akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált, vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
• aki kikerült a nevelésbe vétel alól,
• akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
• aki a vér szerinti, örökbe fogadó szülőjével, nevelőszülővel, gyámmal nem él egy háztartásban,
• a gyámhivatal szülői ház elhagyását engedélyező határozata szerint az iskoláztatási támogatást a nagykorúvá válása előtt is részére folyósították.

Az ellátást kérelemre folyósítják. A kérelem benyújtható:

• személyesen bármelyik kormányablakban;
• személyesen, vagy postai úton a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál;
• elektronikus úton, A Magyar Államkincstár elektronikus rendszerén keresztül, ügyfélkapus azonosítást követően: https://eugyfel.allamkincstar.gov.hu/

Változásbejelentési kötelezettség

A folyósítással kapcsolatos változásokat 15 napon belül be kell jelenteni, ennek elmulasztása esetén a jogalap nélkül kifizetett összeget visszakövetelik.

Igazolatlan mulasztás a tanítási óráról

Ha a tanköteles, vagy a tankötelezettsége megszűnését követően nevelési-oktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek (személy) a kötelező tanórai foglalkozások tekintetében igazolatlanul mulaszt, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének jelzése alapján a gyámhatóság az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 10. kötelező tanórai foglalkozás után felhívja a családi pótlék jogosultját, hogy az adott tanítási évben igazolatlanul mulasztott 50. kötelező tanórai foglalkozás után kezdeményezi a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnál az ellátás szüneteltetését.

Ha a kérelem, és a kötelező mellékletek is rendben vannak, hatóság a kérelmet a beérkezéstől számított 8 napon belül bírálja el. Egyéb esetben 60 napon belül.

Minden esetben kötelező:

• kérelem formanyomtatvány;
• az igénylő személyazonosítására alkalmas hatósági igazolványa (személyazonosító igazolvány, útlevél, vagy vezetői engedély);
• egyéb csatolandó dokumentumot a kérelem formanyomtatvány tartalmaz, a jogosultságoknak megfelelően.

A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeknél, ha állapota végleges, 18. éves koráig újabb igazolás benyújtására nincs szükség.

Az eljárás illetékmentes 

Általános szabályok:

A kérelmező lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes családtámogatási feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal.

Speciális szabályok:

Ha a kérelmező vagy a kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, akkor a következő szerv jár el:

• Ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme Budapest, Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye, Pest megye területén van: a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal jár el.
• Ha az ügyfél lakcíme, ennek hiányában utolsó magyarországi lakcíme az összes többi, fent nem említett megyében van: Vas Megyei Kormányhivatal jár el.

Minden egyéb – nem osztrák – nemzetközi családtámogatási ellátásban Budapest Főváros Kormányhivatala jár el.

Felettes szerv a Magyar Államkincstár. A családtámogatási ügyben eljáró hatóság döntése ellen közigazgatási per indítható.

A családi pótlék havi összege

1. egygyermekes család esetén 12 200 forint;
2. egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén 13 700 forint;
3. kétgyermekes család esetén gyermekenként 13 300 forint;
4. két gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 14 800 forint;
5. három- vagy többgyermekes család esetén gyermekenként 16 000 forint;
6. három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén gyermekenként 17 000 forint;
7. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő család esetén, valamint a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett, vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után, továbbá a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 23 300 forint;
8. tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után 25 900 forint;
9. a 7. § (2) bekezdése szerinti személy esetén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 20 300 forint;
10. a gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés-végrehajtási intézetben vagy szociális intézményben élő, a nevelőszülőnél elhelyezett vagy a Gyvt. 72. § (1) bekezdése alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett, a g) vagy a h) pont alá nem tartozó gyermek esetén, a gyámhatóság által a szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy esetén, ha a gyermek nem tartozik a g) vagy a h) pont alá, valamint a 8. § (3) bekezdése alá tartozó személy esetén 14 800 forint.

Az iskoláztatási támogatást a tankötelezettség fennállása alatt a tanulói jogviszony szünetelésének időtartamára is folyósítani kell.

A Magyar Államkincstár családtámogatással kapcsolatos nyomtatványai az alábbi linken érhetőek el

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

NISZ ZRT.