A vezető tisztségviselő polgári jogi felelőssége

A vezető tisztségviselő az ügyvezetés körében, a jogi személy irányításával összefüggően hozott döntéseiért felelősséggel tartozik mind a jogi személlyel, mind pedig másokkal (harmadik személlyel) szemben.

Kulcsszavak: vezető tisztségviselő, ügyvezető, polgári jogi felelősség, eltiltás, felszámolás, bíróság, cégeljárás, hitelező, igazságszolgáltatás

A vezető tisztségviselő az ügyvezetés körében ellátja a jogi személy irányítását, valamint a jogi személy törvényes képviseletét is.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni, az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható módon kell a feladatait teljesítenie.

 

1. A vezető tisztségviselő felelőssége a jogi személlyel szemben

Ha a vezető tisztségviselő megszegte az ügyvezetési kötelezettségét, és ezzel a jogi személynek kárt okozott, köteles a kárt megtéríteni. A jogi személynek kell bizonyítania azt, hogy a vezető tisztségviselő megszegte kötelezettségét, továbbá, hogy ezzel okozati összefüggésben kára keletkezett. A vezető tisztségviselő bizonyos körben mentesülhet a felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy kellő gondossággal járt el. A mentesülés érdekében a vezető tisztségviselőnek több feltétel együttes fennállását kell bizonyítania.

 

2. A vezető tisztségviselő felelőssége harmadik személyekkel szemben

A vezető tisztségviselőnek az ügyvezetése körében okozott kárért fő szabály szerint nem a vezető tisztségviselő, hanem a jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a vezető tisztségviselő a kárt szándékosan okozta, a jogi személy és a vezető tisztségviselő egyetemlegesen felel, azaz a kár megtérítése iránti igény mind a jogi személlyel, mind a vezető tisztségviselővel szemben érvényesíthető.

 

3. A fizetésképtelen jogi személy vezető tisztségviselőjének felelőssége

Ha a jogi személy fenyegető fizetésképtelenségi helyzetbe kerül vagy fizetésképtelenné válik, a vezető tisztségviselőnek a hitelezők érdekeit is figyelembe kell vennie, nem vállalhat a jogi személy pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázatot, továbbá a tőle elvárható valamennyi intézkedést meg kell tennie a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, valamint a jogi személy tulajdonosai, legfőbb döntéshozó szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.

Ha a jogi személy fizetésképtelenné válik, és a felszámolási vagy kényszertörlési eljárásban úgy kerül megszüntetésre, hogy tartozásokat hagyott maga után, a vezető tisztségviselő ellen a károsult hitelezők pert indíthatnak arra hivatkozással, hogy a vezető tisztségviselő a fizetésképtelenség bekövetkeztének veszélye esetén nem vette figyelembe a hitelezők méltányos érdekeit, pl. felróható tevékenységével csökkentette a jogi személy vagyonát vagy indokolatlan üzleti kockázatokat vállalt. Ezekben az esetekben a vezető tisztségviselőt akkor kötelezi a bíróság kártérítésre, ha a hitelezők a felszámolási vagy kényszertörlési eljárásban emiatt részben vagy egészben nem jutnak hozzá a követelésükhöz.

A kártérítés a károsodás bekövetkezésének időpontjától esedékes.

A károsultnak kell bizonyítania azt, hogy a vezető tisztségviselő megszegte kötelezettségét, továbbá, hogy ebből kifolyólag kára keletkezett. A kötelezettségszegés körében központi kérdés, hogy mi a vezető tisztségviselő feladata, azaz pontosan mi tartozik az ügyvezetés körébe. Az ügyvezetés a jogi személy irányítási feladatainak ellátását jelenti, kivéve azokat az irányítási döntéseket, amelyek a tagok döntéshozatalába tartoznak. Ennek meghatározása az adott jogi személy esetében egyedileg vizsgálandó.

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapításához nem elegendő az, hogy a károkozó magatartás az ügyvezetés körébe tartozott, de azt is bizonyítani kell, hogy az ügyvezető megszegte az ügyvezetési kötelezettségét. A vezető tisztségviselő az irányítás körében ugyanis többnyire üzleti döntéseket hoz, és ezek az üzleti döntések kockázatot hordoznak magukban. Az, ha az üzleti kockázat miatt a jogi személyt kár éri, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vezető tisztségviselő megszegte az őt terhelő kötelezettségeket.

A kártérítési felelősség esetén három elemet kell a károsultnak bizonyítani: a jogellenes magatartást, a kár bekövetkezését, valamint az ezek közötti okozati összefüggést.

A vezető tisztségviselővel szemben kártérítési kereset megindítására a Polgári Törvénykönyben meghatározott általános elévülési határidőn, öt éven belül van lehetőség. A határidő a károsodás bekövetkeztével kezdődik.

Ha a vezető tisztségviselővel szemben felszámolási vagy kényszertörlési eljárással kapcsolatban érvényesítenek kártérítési igényt a hitelezők, a kereset megindításának jogvesztő határideje az említett eljárások jogerős lezárásától számított 90 nap.

A kár megtérítése iránti igényt elsődlegesen a vezető tisztségviselőnek vagy a jogi személynek kell benyújtani. Ha nincs megegyezés a károkozó és a károsult között, a károsult igényét peres eljárásban, vagy fizetési meghagyásos eljárásban érvényesítheti. 3 millió forintot meg nem haladó kár esetén kizárólag fizetési meghagyásos eljárás indítható. A fizetési meghagyásos eljárás közjegyző előtt indítható.

A peres eljárás megindításához a kereseti kérelmet az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett nyomtatványok (https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/polgari-kozigazgatasi-papir-alapu-nyomtatvanyok) kitöltésével kell benyújtani. Ha a fél jogi képviselővel jár el, a kereseti kérelmet elektronikus úton nyújtja be, formanyomtatvány alkalmazása nélkül.

Fizetési meghagyásos eljárásban az illeték összege a díjalap 3 %-a. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.

Peres eljárás megindításának illetékalapja: keresettel érvényesített követelés vagy más jog értékével egyezik meg, ha pedig a per tárgya a polgári jogi felelősség megállapítása, akkor tételes illetéket szükséges megfizetni.

Peres eljárásban az illeték mértéke az illetékalap 6 %-a, de legalább 15 000 Ft, legfeljebb 1 500 000 Ft.

Fellebbezési kérelem illetéke: az elsőfokú bíróságnál fizetett illetékhez igazodik.

Fizetési meghagyásos eljárásban a közjegyző, peres eljárás során pedig a bíróság. Fizetési meghagyásos eljárást bármely közjegyzőnél elő lehet terjeszteni. Az eljáró bíróság hatásköre függ a károkozás mértékétől. 30 millió forint alatti kár esetén a járásbíróság rendelkezik hatáskörrel az eljárás lefolytatására, e fölötti összeg esetén pedig a törvényszék.

Az általános szabályok szerint a peres eljárást a vezető tisztségviselő lakóhelye szerinti bíróságon lehet megindítani, de ez alól lehetnek kivételek.

Ha a vezető tisztségviselő a fizetési meghagyásos eljárásban a követelést vitatja ellentmondást terjeszthet elő a közjegyzőnél, amely alapján az eljárás  perré alakul.

Peres eljárás esetén a másodfokú bíróság jár el a jogorvoslat során.

Ügyleírás készítésének időpontja: 2020.04.30

 

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (3:21. §, 3:24. §, 3:86. §, 3:117. §, 3:118. §, 3: 347. §)

2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (9/B-9/E. §, 118/B-188/D. §)

1991. évi IL. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (33/A. §)

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről (39., 42., 46. §)

CIKFO