A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapján ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

">

NYILVÁNOS KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSON VALÓ RÉSZVÉTEL

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) alapján ajánlattevőnek minősül az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.

Kulcsszavak: Közbeszerzés, Elektronikus közbeszerzés, EKR, Ajánlat, Részvétel, Eljárás, Ajánlatkérő, Ajánlattevő, Közbeszerzési dokumentáció, Igazolás

Beszerzési tárgyak

A közbeszerzési szerződés irányulhat árubeszerzésre, szolgáltatás-megrendelésre vagy építési beruházásra, továbbá építési koncesszió vagy szolgáltatási koncesszió megkötése érdekében is a közbeszerzési szabályok irányadóak.

Közbeszerzési dokumentum:

Valamennyi olyan dokumentum, mely a közbeszerzési eljárás tárgyára, lefolytatására vonatkozóan létrehoz, vagy arra hivatkozik, különösen az eljárást meghirdető hirdetmény, az eljárást meghirdető felhívásként alkalmazott előzetes tájékoztató, műszaki leírás, ismertető, kiegészítő tájékoztatás, javasolt szerződéses feltételek, a gazdasági szereplők által benyújtandó dokumentumok mintái, részletes ártáblázat vagy árazatlan költségvetés. Ezen dokumentumok megismerése, értelezése és felhasználása elengedhetetlen az eljáráson való részvételhez.

Hirdetmények megjelentetése

A közbeszerzési eljárások esetében a hirdetményeket az uniós értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén az Európai Unió Hivatalos Lapjában, uniós értékhatárok alatt a Közbeszerzési Értesítőben teszik közzé. A Közbeszerzési Értesítőben tájékoztató jelleggel megjelennek azok a hirdetmények is, amelyek az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétételre kerültek.

Eljárásfajták

A beszerzés tárgya és becsült értéke alapján határozható meg az alkalmazandó eljárás típusa. A közbeszerzési eljárás lehet

1) nyílt eljárás,

2) meghívásos eljárás,

3) innovációs partnerség,

4) tárgyalásos eljárás,

5) versenypárbeszéd,

6) hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás.

  1. Nyílt eljárás – az ajánlatkérő döntése szerint bármikor alkalmazható mind uniós, mind nemzeti eljárásrendben. Egyszakaszos eljárás, tehát ajánlattevő ajánlatának benyújtásával egyidejűleg igazolja alkalmasságát, illetve azt, hogy vele szemben kizáró okok nem állnak fenn. Nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni.
  2. Meghívásos eljárás – az ajánlatkérő döntése szerint bármikor alkalmazható mind uniós, mind nemzeti eljárásrendben. Kétszakaszos eljárás, amely egy részvételi és egy ajánlati szakaszból áll. A részvételi felhívással indított részvételi szakaszban bármely érdekelt gazdasági szereplő nyújthat be részvételi jelentkezést. Részvételi szakaszban csak és kizárólag részvételi jelentkezés nyújtható be, ajánlatot kérni vagy benyújtani tilos. A második, ajánlattételi szakaszban történik az ajánlatok benyújtása. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezést követően alkalmasnak minősített részvételi jelentkezőket hívja fel ajánlattételre.
  3. Innovációs partnerség – alkalmazásának alapját a beszerzés célja határozza meg: innovatív termék, szolgáltatás vagy építési beruházás kifejlesztése, beszerzése. Az eljárásfajta választását a Kbt. 86. § (1) bekezdése szerinti jogcím-megjelölési kötelezettség teljesítése körében a beszerzés tárgya újszerűségének ismertetésével kell indokolnia az ajánlatkérőnek.
  4. Tárgyalásos eljárás - a Kbt.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén, kizárólag a Kbt. 85. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben alkalmazható. Két szakaszból álló eljárás a meghívásos eljárás szabályai alapján lefolytatott részvételi és ajánlati szakaszból áll. Az ajánlati szakaszban az ajánlatkérő az ajánlatot tett gazdasági szereplőkkel tárgyal, majd végső felhívásra beadott ajánlatok alapján dönt a nyertes ajánlattevőről.
  5. Versenypárbeszéd - ugyanazokban az esetekben alkalmazható, mint amely esetekben tárgyalásos eljárás lefolytatására nyílik lehetőség. Három szkaszból áll, mely a részvételi, párbeszéd majd ajánlattételi szakasz. Bármely érdekelt gazdasági szereplő jogosult részvételi jelentkezést benyújtani versenypárbeszéd során. Ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel folytatja le később a konzultációt, akik a párbeszédet megelőzően megoldási javaslatot nyújtanak be. A konzultáció célja a beszerzés tárgyának pontos meghatározása, körülírása, amely alapján a kiválasztott részvételre jelentkező később ajánlatot nyújthat be.
  6. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás - a Kbt.-ben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott feltételek fennállása esetén alkalmazható. Figyelemmel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyszűkítő és versenykorlátozó jellemzőire, azokat a törvény csak kivételes körülmények között, szigorú szabályok betartása mellett engedi alkalmazni. A Kbt. alapján az ajánlatkérők kötelesek a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megindításáról tájékoztatni a Közbeszerzési Hatóságot, a jogalapot alátámasztó tények ismertetésével. Az eljárás fő szabályait a Kbt. 98 - 103. §-ai tartalmazzák. Az eljárás egyszakaszos eljárás, amelyben nincs részvételi szak. Az eljárás megindításakor ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők ajánlatának benyújtását követően kerül sor a tárgyalás megtartására.

Ajánlattevő

Ajánlattevő az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. Gazdasági szereplő lehet bármely természetes személy, jogi személy, egyéni cég vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, vagy ilyen személyek vagy szervezetek csoportja, aki, illetve amely a piacon építési beruházások kivitelezését, áruk szállítását vagy szolgáltatások nyújtását kínálja. Az ajánlatkérő a kizáró okok és alkalmassági feltételek előírásával azokat a gazdasági szereplőket tartja a versenyben, amelyek megbízhatóak és alkalmasak a szerződés későbbi teljesítésére. Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést (közös ajánlat).

Alkalmassági követelmények és az igazolás módja

Az uniós eljárásrendben a klasszikus ajánlatkérők által alkalmazható alkalmassági követelmények vonatkozhatnak:

  1. gazdasági és pénzügyi helyzetre
  2. műszaki és szakmai alkalmasságra
  3. a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország nyilvántartásában való szereplésre, vagy a letelepedés szerinti országban előírt engedéllyel, jogosítvánnyal vagy szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezésre.

Az alkalmasság igazolásának lehetséges módjait, az alkalmassági követelmények meghatározásának részletszabályait a 321/2015. (X. 28.) Korm. rendelet tartalmazza. A közszolgáltatók beszerzései esetén más, a 321/2015. (X. 28.) Korm. rendeletben rögzítetteken kívüli objektív alkalmassági feltételek és igazolási módok is előírhatóak. Uniós értékhatárok alatti eljárásokban, azaz a nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő szintén jogosult a 321/2015. (X. 28.) Korm. rendeletben rögzítetteken kívüli objektív alkalmassági feltételek és igazolási módok előírására.

Kizáró okok és alkalmassági feltételek rendszere

A Kbt. rögzíti azokat a feltételeket, amelyek fennállása kizárja a gazdasági szereplők részvételét a közbeszerzési eljárásokban (Kbt. 62-63. §), illetve rögzíti, hogy az ajánlatkérők milyen alkalmassági feltételeket határozhatnak meg (Kbt. 65 §). A kizáró okok hiányát, illetve az alkalmassági feltételeknek való megfelelést az ajánlattevők a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben meghatározott módon kötelesek igazolni. A kizáró okok körében a törvény különbséget tesz abszolút, azaz kötelező kizáró okok, valamint relatív, azaz fakultatív kizáró okok között. Az abszolút kizáró okok azok az objektív körülmények, amelyek fennállása esetén az érintett gazdasági szereplőt minden egyéb ténytől függetlenül ki kell zárni az eljárásból. Az abszolút kizáró okokat a Kbt. 62. §-a tartalmazza. A relatív kizáró okok fennállása esetén ajánlatkérő mérlegelhet és dönthet arról, hogy kívánja-e őket alkalmazni. A relatív kizáró okokat a Kbt. 63. §-a tartalmazza.

Kizárt ajánlattevők

A Kbt. alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban megvalósított hamis adatszolgáltatást, hamis nyilatkozattétel kizárással köteles szankcionálni, amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek. Az ajánlatkérők által ily módon kizárt ajánlattevőkről a Közbeszerzési Hatóság nyilvántartást vezet. A „Kizárt ajánlattevők listájában” szereplő adatok nem minősülnek közhitelesnek, azok csak tájékoztató jellegűek.

Ajánlat összeállítása

E-Certis - az Európai Bizottság által létrehozott és fenntartott elektronikus rendszer, melynek célja, hogy könnyítse az eligazodást az uniós tagállamok ajánlatkérői által a kizáró okok és alkalmassági feltételek kapcsán megkövetelt igazolások és nyilatkozatok rendszerében. Amennyiben tehát az ajánlatkérő más tagállamban letelepedett gazdasági szereplő esetében kívánja ellenőrizni az általa becsatolt igazolás megfelelőségét a közbeszerzési eljárásban, az E-certisben kell, a vonatkozó tagállam adatait ellenőriznie. A gazdasági szereplők szintén tájékozódhatnak az e-Certis alapján az ajánlatkérő országa szerinti igazolások és nyilatkozatok köréről az adott eljárásban előírt kizáró okokkal és alkalmassági feltételekkel összefüggésben.

Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (ESPD) - az Európai Unió által formalizált nyilatkozatminta. A gazdasági szereplőknek főszabály szerint – az uniós értékhatárt elérő beszerzések esetében – e nyilatkozatminta megfelelő kitöltésével kell első körben előzetesen igazolniuk a kizáró okok hiányát és az alkalmassági követelményeknek való megfelelést, igazolások a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőtől kerülnek bekérésére (ld. Kbt. 69. §, 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §.). Főszabály szerint az ESPD uniós eljárásrendben alkalmazandó, azonban az ajánlatkérő köteles elfogadni nemzeti eljárásrendben is, ha az ajánlattevő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerint egy korábbi közbeszerzési eljárásban felhasznált ESPD-t nyújt be, amennyiben az abban foglaltak megfelelnek a valóságnak.

Ajánlatok bontása

Az átláthatóság és verseny tisztasága érdekében a Kbt. pontosan szabályozza az ajánlatok bontásának menetét.

A bontás ideje - Az ajánlatokat vagy részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát követően, jogszabályban meghatározott időtartam elteltével kell megkezdeni. Az elektronikusan benyújtott ajánlatok vagy részvételi jelentkezések felbontását az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) végzi.

Ismertetendő adatok - Az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, címét (székhelyét, lakóhelyét), valamint azokat a főbb, számszerűsíthető adatokat, amelyek az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülnek. Az ajánlatok bontásának megkezdése előtt ismertethető a rendelkezésére álló fedezet összege is. Az ajánlatok és részvételi jelentkezések felbontásáról és egyes adatok ismertetéséről az ajánlatkérő jegyzőkönyvet készít, amelyet a bontástól számított öt napon belül megküld az összes ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek. A határidő után beérkezett ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtásáról szintén jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az összes – beleértve az elkésett – ajánlattevőnek, illetve részvételre jelentkezőnek megküldeni.

Hiánypótlás, felvilágosítás kérése

A hiánypótlás arra irányul, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak, azaz formai hibák, hiányosságok miatt ne minősüljön érvénytelennek az ajánlat. A hiánypótlás és a felvilágosításkérés nem azonos fogalmak. A hiánypótlás a kiírási feltételek teljesítése érdekében a hiányok pótlását, kiegészítést, módosítást jelent, a felvilágosításkérés alatt ugyanakkor inkább egyfajta tartalomtisztázást értünk. Az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A hiánypótlásra vagy a felvilágosítás nyújtására vonatkozó felszólítást az ajánlatkérő a többi ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egyidejű értesítése mellett közvetlenül köteles az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező részére megküldeni, megjelölve a határidőt, továbbá a hiánypótlási felhívásban a pótlandó hiányokat.

Önkéntes hiánypótlás - amíg bármely ajánlattevő vagy részvételre jelentkező számára hiánypótlásra vagy felvilágosítás nyújtására határidő van folyamatban, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pótolhat olyan hiányokat, amelyekre nézve az ajánlatkérő nem hívta fel hiánypótlásra.

Újabb hiánypótlás - az ajánlatkérő köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható.

Értékelés

A Kbt. rendszerében az értékelés fogalma szűkebb a bírálatnál. Az értékelés körében az ajánlatkérő az ajánlatok értékelési szempontok szerinti rangsorolását végzi el. A Kbt. „a nyertes ajánlattevő kiválasztása” címszó alatt a lehetséges értékelési szempontokat rögzíti, kitér arra, hogy az ajánlatkérőnek mennyiben van e körben választási lehetősége, a választott értékelési szempontnak milyen garanciális követelményeknek kell megfelelnie, illetve milyen szintű nyilvánosságot kell kapnia.

Értékelési szempontok - a Kbt. 76. §-a alapján az ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására köteles, akként, hogy értékelési szempontként akár a legalacsonyabb ár, akár a legalacsonyabb költség, akár a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempont alkalmazható. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi és műszaki követelményeknek megfelelő áru vagy szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további minőségi jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezési, mérnöki és építészeti szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében.

Eredményhirdetés

Eljárás eredményéről szóló tájékoztató - a tájékoztatót az ajánlatkérő legkésőbb a szerződéskötést, ennek hiányában az eljárás eredménytelenné nyilvánításáról vagy a szerződés megkötésének szóló ajánlatkérői döntést követő tíz munkanapon belül köteles megküldeni közzétételre. A közbeszerzési eljárás e hirdetmény közzétételével zárul le.

Írásbeli összegezés - az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az írásbeli összegezést minden ajánlattevő, részvételre jelentkező részére egyidejűleg küldi meg. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszról készült összegezés esetén az ajánlattételi határidő lejártáig egy alkalommal jogosult módosítani, szükség esetén az érvénytelenségről szóló tájékoztatást visszavonni, továbbá a már megkötött szerződéstől elállni, illetve – ha az eredeti állapot nem állítható helyre – a szerződést azonnali hatállyal felmondani a megküldésétől számított huszadik napig, ha az eredmény megküldését követően észleli, hogy az eredmény (eredménytelenség) jogszabálysértő volt és a módosítás a jogszabálysértést orvosolja. Ha a módosítás során az ajánlatkérő a részvételi jelentkezés érvénytelenségéről szóló tájékoztatást visszavonja, új ajánlattételi határidő kitűzésével jogosult a részvételre jelentkezőnek ajánlattételi felhívást küldeni.

Tájékoztatás az eredményről - Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt írásban tájékoztatni az eljárás vagy az eljárás részvételi szakaszának eredményéről, az eljárás eredménytelenségéről, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlatának, illetve részvételi jelentkezésének érvénytelenné nyilvánításáról, valamely gazdasági szereplő kizárásáról, valamint ezek részletes indokáról, az erről hozott döntést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb három munkanapon belül.

Egyes eljárási cselekmények (pl. hiánypótlásra adandó válasz, igazolások benyújtása) elmulasztása esetén a közbeszerzési eljárásból való kizárásra, vagy az ajánlat érvénytelenítésére van lehetősége az ajánlatkérőnek.

A közbeszerzési eljárások során a Kbt. által meghatározott határidők az irányadók. Az ajánlatok és részvételre való jelentkezések határidejét az ajánlatkérők a felhívásokban határozzák meg.

Az ajánlati dokumentációnak tartalmaznia kell az ajánlatkérő által kért elektronikus nyilatkozatokat, előírása esetén az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentumot, felolvasólapot, egyéb előírt, vagy ajánlattevő által csatolt dokumentumokat.

Az EKR-ben lefolytatott eljárások során a dokumentumok elektronikus formájában kerülnek benyújtásra. Ezekhez az ajánlatkérő mintákat biztosíthat az EKR-ben, amelyeket a gazdasági szereplőnek le kell töltenie, majd aláírva, szkennelve vagy elektronikusan aláírva kell az EKR-ben mellékelnie az ajánlatához. Az ajánlatkérő által feltöltött dokumentumokat a fájl nevére kattintva tudjuk letölteni. Az ajánlattevő döntése alapján további dokumentumokat is csatolhat ajánlatához.

Ajánlattevőként a közbeszerzési eljárásokban való részvétel díjmentes, az ajánlat benyújtáshoz szükséges ajánlati dokumentációt az EKR-ben a Benyújtandó iratok jegyzéke menüpont tartalmazza.

Jogorvoslat esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság kérelemre indult eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjak mértékét a 45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet rögzíti. Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke függ az érintett közbeszerzési eljárás értékétől, illetve a kérelmi elemek számától, ezért annak összege esetenként változik.

A közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő hatáskörébe tartozik az egyes döntések meghozatala.

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogviták gyors és hatékony intézése érdekében az érintettek a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhatnak. 

A jogorvoslati eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartás kötelező.

A Döntőbizottság illetékessége az ország egész területére kiterjed. A jogorvoslati eljárásban a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt kötelező a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó általi, az ügyvédi vagy jogtanácsosi képviselet. A Döntőbizottság döntéseinek felülvizsgálatára a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel.

A közbeszerzési eljárás nyelve a magyar nyelv, az ajánlatkérő azonban levetővé teheti (de nem követelheti meg) a magyar mellett más nyelv használatát is.

Hasznosnak találta az információt? Kérjük, hogy mondja el itt!

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól

424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól

45/2015. (XI. 2.) MvM rendelet a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról

40/2017. (XII. 27.) MvM rendelet  az elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos szabályokról

ME KFF HÁT