Vagyonátruházási, ajándékozási illetékekre vonatkozó szabályok

Öröklés, ajándékozás és visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Kulcsszavak: ajándékozás, vagyonszerzés, visszterhes, ajándék, megajándékozott, illeték, mérték, illetékmentesség, NAV, nemzeti adó- és vámhivatal, illetéktörvény,

Az illeték megfizetésére az a személy kötelezett, aki vagyont szerzett.

Az ajándékozási illetékkötelezettség

a) ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján,

b) ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett,

c) ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor

keletkezik.

A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség

a) a szerződés megkötése napján,

b) árverési vétel esetében az árverés napján,

c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése, véglegessé válása napján,

d) az a)—c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor

keletkezik.

Ha a vagyonszerzésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztja, illetve azt késedelmesen vagy hiányosan teljesíti, az illetékfizetési kötelezettségtől függetlenül az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott mértékű mulasztási bírságot állapítanak meg.

Az illeték kiszabására csak a tulajdonjog, vagy vagyoni értékű jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követően kell számítania a vagyonszerzőnek.                                              

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjoga, illetve gépjárműre, pótkocsira vonatkozó vagyoni értékű jog megszerzése esetén az ezt tanúsító okiratot annak keltétől számított 15 napon belül a bekövetkezett jogváltozás átvezetésére illetékes járási hivatalnál kell bemutatni (átírási kötelezettség)

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét az adópolitikáért felelős miniszter látja el, a Nemzetgazdasági Minisztérium útján

Ajándékozási illeték:

Mit tekintünk az ajándékozási illeték tárgyának?

• ingatlan ajándékozása,
• ingó ajándékozása,
• vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

A fentiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Az ajándékozási illeték mértéke:

• Az ajándékozási illeték mértéke megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
• A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az ajándékozási illeték mértéke 9 %.
• Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese.

Ajándékozási illeték alapja:

A megajándékozottnak az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyonszerző az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is).

Mely esetekben mentesül az ajándékozási illeték alól?

Mentes az ajándékozási illeték alól:

• a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott ajándék megszerzése és az ilyen célú közérdekű kötelezettségvállalás (alapítvány) alapján történő vagyonszerzés, továbbá a jótékony célú közadakozásból származó vagyoni érték megszerzése;
• a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint ilyen ingatlanon alapított vagyoni értékű jognak a megszerzése, ha a megajándékozott az ingatlanon a szerződés illetékkiszabásra történő bemutatásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. A megajándékozott lakóházépítési szándékáról legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál;
• az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, a munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében megszerzett értékpapír, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész, tagi részesedés, továbbá a dolgozói üzletrészként, dolgozói részvényként személyi jövedelemadót nem viselő módon a társas vállalkozástól megszerzett üzletrész, részvény;
• lakástulajdon kezelői jogának ingyenes megszerzése;
• a lakosság ellátását szolgáló közüzemi létesítmény és az ehhez tartozó földrészlet kezelői jogának az üzemeltető által történő ingyenes megszerzése;
• az állami tulajdonban levő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
• a lakástakarékpénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés;
•  termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése, és annak megszüntetésével bekövetkező vagyonszerzés;
• közhasznú szervezetnek közhasznú tevékenység céljára juttatott ajándék;
• jogszabályi kötelezettségen alapuló ingyenes eszközátadás;
• munkáltató által a munkavállaló számára adott olyan ingyenes juttatás, amely mentes a személyi jövedelemadó alól;
• hitelintézet, befektetési szolgáltató, pénzügyi vállalkozás pénzügyi szolgáltatásból, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatásból vagy azt kiegészítő szolgáltatásból származó 10 000 forintot meg nem haladó követelésének elengedése, feltéve, hogy az elengedéssel a hitelintézetnek, befektetési szolgáltatónak, pénzügyi vállalkozásnak az adott szolgáltatásból származó követelése a magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
• a közüzemi (vezetékes gáz-, áram-, távhő-szolgáltatási, víz- és csatornahasználati, szemétszállítási, központi fűtési) díjtartozásnak a szolgáltató általi elengedése, feltéve, hogy a magánszemély kötelezett (adós) és vele közös háztartásban élő hozzátartozójának egy főre eső jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének kétszeresét;
• a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát nem képező ingó vagyontárgyaknak térítésmentes eszközátruházás keretében történő, gazdálkodó szervezet általi megszerzése, illetve a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése;
• a magánszeméllyel szemben fennálló, pénzügyi intézmény által elengedett követelés, ha a követelés elengedése – a pénzügyi intézmény által az adósnak kiadott igazolás szerint – az azonos helyzetben levők egyenlő elbánásának elve alapján történik, azzal, hogy a rendelkezés nem alkalmazható, ha az elengedés nem a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti független felek között valósul meg;
• az ajándékozó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is), illetve házastársa által megszerzett ajándék;
• az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a termőföld, a tanya, és a mezőgazdasági termelőtevékenységhez szükséges művelés alól kivett terület, építmény (magtár, istálló stb.) valamint ingó (mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) ajándékozása, illetve vagyoni értékű jog ingyenes átengedése;
• a Magyar Állam által a hiteladós lakása megvásárlásával összefüggésben, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény rendelkezése alapján elengedett követelés,
• lakóingatlanon alapított zálogjog fedezetével kötött, deviza alapú kölcsönszerződésből, illetve deviza alapú, lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésből származó követelés, ha az a törvényben rögzített árfolyamon végtörlesztő magánszeméllyel szemben végérvényesen megszűnik;
• az osztalékra vonatkozó követelés elengedése;
• a csődegyezség keretében, valamint a felszámolási eljárásban a követelés elengedése, feltéve, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja,
• a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés,
• összeghatárra tekintet nélkül a természetes személyek bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezési eljárásában a hitelezők által adós javára elengedett követelés, továbbá az adósságtörlesztési határozatban és a mentesítési határozatban az az összeg, amit nem kell az adósnak a hitelezők számára megfizetnie;
• az egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásával összefüggésben megszűnt kötelezettség.

Speciális szabályok vonatkozónak arra az esetre, ha a lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az ajándékozása történik, ugyanis ekkor az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket – a megfizetés tekintetében – felfüggeszti.

Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül megkeresi az illetékes építésügyi hatóságot a lakóház felépítésének igazolása céljából.

Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha

• a határidő elteltét követő 15 napon belüli megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság arról tájékoztatja, hogy határidőn belül – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős vagy végleges használatbavételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette; vagy
• a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által határidőn belül kiadott – a vagyonszerző nevére szóló – jogerős vagy végleges használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által – a vagyonszerző nevére – kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem emelkedett jogerőre vagy nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal – ide nem értve a kijavítással érintett részeket – jogerőre emelkedik vagy véglegessé válik, és az építésügyi hatóság erről a tényről az állami adóhatóságot külön értesíti. Az építésügyi hatóság az értesítéssel egyidejűleg közli, hogy a jogerős vagy végleges használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel.

Visszterhes vagyonátruházási illeték

Visszterhes vagyonátruházás esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni. Visszterhességről akkor beszélhetünk, ha szerzésért ellenértéket kell fizetni. Az illetéktörvény meghatározza, hogy mely vagyontárgyak megszerzése keletkeztet illetékkötelezettséget.

Az illetékfizetési kötelezettség a következő vagyoni értékű jogokra és ingókra terjed ki:

• az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése, továbbá e jognak a megszüntetése folytán bekövetkező vagyonszerzés;
• az ingatlanon fennálló haszonélvezet gyakorlásának átengedése;
• ingónak hatósági árverésen történő megszerzése;
• gépjármű, illetőleg pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
• közterületen álló, ingatlannak nem minősülő felépítmény tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése;
• az értékpapír öröklési szerződéssel való megszerzése;
• belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) megszerzésére.

Mit kell a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának tekinteni?

Főszabály szerint a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét kell tekinteni. Ez a szabály azt jelenti, hogy amennyiben a vagyonszerző terhet (például hitelt) is átvállal a vagyonszerzéssel egyidejűleg, akkor ezt az értéket nem vonhatja le az illeték alapjából.

A forgalmi érték az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető.

Az adóhatóság a bejelentett forgalmi értéket minden esetben felülvizsgálja. Ha a bejelentett érték az állami adóhatóság megítélése szerint a forgalmi értéktől nem tér el, akkor azt mérlegelési jogkörében eljárva elfogadja. Ebben az esetben az elfogadott forgalmi érték lesz az illeték alapja.

Mekkora a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke?

• általános mértéke főszabály szerint az illetékalap után 4%.
• Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén az illeték mértéke ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
• Ingatlan résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni.

Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke

Gépjármű tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzése esetén az illeték mértéke a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett - kilowattban kifejezett - teljesítménye és a jármű gyártástól számított kora alapján kerül megállapításra.

 Az illeték mértéke:

• amennyiben a jármű hajtómotorjának teljesítménye 0 és 40 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 550 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 450 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 300 Ft/kW;
• amennyiben a jármű hajtómotorjának teljesítménye 41 és 80 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 650 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 550 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 450 Ft/kW;
• ha a jármű hajtómotorjának teljesítménye 81 és 120 kW-közé esik és a jármű 3 évnél fiatalabb 750 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 650 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 550 Ft/kW;
• ha a jármű hajtómotorjának teljesítménye több mint 120 kw és a jármű 3 évnél fiatalabb 850 Ft/kW, ha 4 évnél idősebb, de 8 évnél fiatalabb 750 Ft/kW, ha 8 évnél idősebb 650 Ft/kW.

Előfordulhat, hogy a hatósági nyilvántartásban a gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve. Ilyenkor ahhoz, hogy az illetéket a fentiek szerint ki lehessen számítani, a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell elosztani és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

• Pótkocsi tulajdonjogának visszteher fejében történő megszerzéséért, ha a pótkocsi megengedett legnagyobb össztömege a 2500 kg-ot nem haladja meg 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint illetéket kell fizetni.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az általános szabályok szerint kiszámított illeték 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Amennyiben a gépjármű, pótkocsi tulajdonjog és haszonélvezeti joga egymástól elválik, hogy szükséges illetéket fizetni?

• Amennyiben gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg haszonélvezeti, használati vagy üzembentartói jog alapítása történik, illetve gépjármű, pótkocsi tulajdonjogát az azon fennálló használati, haszonélvezeti, illetve üzembentartói jog jogosítottja szerzi meg, a tulajdonjog megszerzőjét terhelő illeték megállapítása során az általános szabályok szerint kiszámított illetéket csökkenteni kell a haszonélvezeti, használati, illetve üzembentartói jog megszerzéséért fizetendő illeték összegével. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tulajdonszerzésért az általános szabályok szerint kiszámított illeték 75%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Külföldön vásárolt, majd Magyarországon forgalomba helyezett jármű estén szükséges-e vagyonátruházási illetéket fizetni?

• Illetékfizetés terheli azt a személyt, aki külföldön gépjárművet vásárol, majd ezt követően kezdeményezi a gépjármű hazai nyilvántartásba vételét.

Mikor mentesül a gépjármű, pótkocsi visszterhes vagyonátruházási alól?

• olyan vállalkozó általi megszerzése, melynek előző adóévi nettó árbevételének legalább 50%-a gépjárművek és pótkocsik értékesítéséből származott (gépjármű-forgalmazó), továbbá a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv által vezetett nyilvántartásban szereplő pénzügyi lízinget folytató vállalkozó általi megszerzése
• gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának gazdálkodó szervezet általi megszerzése
• környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése
• ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) egymás közötti vagyonátruházásából, házastársak egymás közötti vagyonátruházásából származik
• a házastársi vagyonközösség megszüntetés során bekövetkezett vagyonszerzés

Lakástulajdon és a hozzá kapcsolódó jogok visszterhes vagyonátruházási illetéke

Az illeték mértéke:

• lakásonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
• Lakás résztulajdonának szerzése esetén az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4%-os illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni

1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

NAV