ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV MEGLÉTÉNEK VIZSGÁLATA

Az ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek kötelesek esélyegyenlőségi tervet elfogadni. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi tervet, a vizsgálat alapján határozatot hoz. A hatóság csak az esélyegyenlőségi terv meglétét vizsgálja, annak tartalmát nem.

Kulcsszavak: esélyegyenlőségi terv, Egyenlő Bánásmód Hatóság

Esélyegyenlőségi terv elfogadásának vizsgálata iránti kérelmet az nyújthat be, akit az esélyegyenlőségi tervmegléte, vagy hiánya személyesen érint (a kötelezett munkáltató munkavállalója), vagy az érintett  személyek jogvédelmét ellátó civil és érdek-képviseleti szervezet (pl. szakszervezet). 

Kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Az ügyfél képviselővel is eljárhat, azonban ha személyes meghallgatása szükséges, úgy az eljárásban személyes megjelenésre kötelezhető.

Ha az ügyfél személyesen, szóban szeretné a kérelmét előterjeszteni, úgy azt megteheti ügyfélfogadási  időben, előzetes telefonos bejelentkezéssel (+36 1 795-2975) az Egyenlő Bánásmód Hatóság székhelyén (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B), továbbá a megyei egyenlőbánásmód-referenseknél. A megyei egynlőbánásmód-referensek neve és elérhetősége megtalálható az Egyenlő Bánásmód Hatóság honlapján. https://www.egyenlobanasmod.hu/hu/ugyfelfogadas

Az esélyegyenlőségi terv elfogadásának vizsgálata iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

• a kérelmező nevét és lakóhelyét (levelezési címét),
• a bepanaszolt munkáltató (ötven főnél több személyt foglalkoztató költségvetési szev, vagy többségi állami tulajdonban álló jogi személy) nevét és címét,
• a vizsgálat lefolytatására irányuló kérelmet.

Ha a hatóság megállapítja, hogy az arra kötelezett munkáltató elmulasztotta az esélyegyenlőségi terv elfogadását, felszólítja a munkáltatót a mulasztás pótlására, és az alábbi jogkövetkezményeket (szankciókat) alkalmazhatja:
a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését
b) megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását
c) elrendelheti a jogsértést megállapító jogerős határozatának nyilvános közzétételét
d) bírságot szabhat ki (ötvenezertől hatmillió forintig terjedhet)
e) külön törvényben meghatározott jogkövetkezményt alkalmazhat

Ügyintézési határidő: 75 nap
Az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő napon indul.
Nem számít be: felfüggesztés, szünetelés, ügyfél mulasztása, késedelme.

A kérelmező érdekeltségét igazoló dokumentum (munkaszerződés, civil és érdek-képviseleti szervezetnél alapító okirat).

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt az esélyegyenlőségi terv elfogadásának vizsgálatáért nem kell illetéket, díjat fizetni. 

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A hatóság döntése (vitatott közigazgatási cselekménye) ellen az ügyfél közigazgatási pert indíthat.

A jogorvoslattal kapcsolatos legfontosabb információk:
• Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (hatóság) döntése (vitatott közigazgatási cselekménye) elleni közigazgatási pert keresetlevéllel kell megindítani.
• A perben a Fővárosi Törvényszék (1027 Budapest, Tölgyfa u. 1-3.) jár el. 
• A keresetlevelet a hatósághoz kell benyújtani, az E-ügyintézési törvény figyelembevételével.
• A kereset benyújtásának határideje a döntés (vitatott közigazgatási cselekmény) közlésétől számított 30 nap.
• A keresetlevélnek a következőket kell tartalmaznia: az eljáró bíróság (Fővárosi Törvényszék) megjelölését, a felperes nevét (továbbá cégjegyzékszámát vagy más nyilvántartásba-vételi számát, lakcímét vagy székhelyét, adóazonosító számát és perbeli állását, továbbá képviselője nevét, lakcímét vagy székhelyét, illetve - ha ilyennel rendelkezik - egyéb elérhetőségét), az alperes (Egyenlő Bánásmód Hatóság) nevét, székhelyét (1013 Budapest, Krisztina krt. 39/B)  és perbeli állását (alperes), a vitatott közigazgatási tevékenység és az arról való tudomásszerzés módjának és idejének azonosítására alkalmas, illetve ahhoz szükséges adatot (pl. a megtámadott döntés számát), azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet. 
• A keresetlevelet az ügy irataival együtt a hatóság továbbítja a bírósághoz.
• A közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, amit a pervesztes fél visel.
• A Fővárosi Törvényszék előtt a jogi képviselet kötelező.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.)
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

EBH