Széchenyi 2020 tájékoztatási kötelezettségei és arculati előírásai

A Széchenyi 2020 Magyarország fejlesztési programja a 2014-2020-as időszakban.

Kulcsszavak: pályázat, EU, Széchenyi, 2020, arculat, tájékoztatási, kötelezettség

Minden pályázatot nyert természetes vagy jogi személy.

A Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutatóban foglaltak alapján a pályázat feltételeit figyelembe véve szükséges eleget tenni a kommunikációs javaslatoknak az arculati kézikönyv figyelembevételével.

A tájékoztatási kötelezettségről szóló dokumentum a minimálisan kötelező kommunikációs tevékenységet, eszközöket írja elő. A kötelezettségek felsorolásán túl segítségként, praktikus, kézzelfogható útmutatóként is szolgál az uniós pályázatokon nyertes kedvezményezettek számára alapvetően a támogatási szerződés megkötése utáni időszakra vonatkozóan.

A projektek előkészítő szakaszában a kommunikációs tevékenységek elsődleges célja, hogy a kedvezményezett megtervezze a projekt megvalósítása során alkalmazandó kommunikációs eszközöket, és azok időbeni ütemezését. A projekt ezen fázisában a másik fontos feladat lehet a tervezett fejlesztésről a lakosság és az érintett célcsoportok tájékoztatása a társadalmi elfogadottság erősítése érdekében.

Nem, vagy hiányos teljesítés esetén a projekt nem szabályos, tehát egy ellenőrzés esetén a tevékenység árát meghaladó pénzügyi korrekció (támogatás visszafizetés) várható. A tevékenységeket mindig az előírt projektszakaszban kell megvalósítani az előírt szabályoknak megfelelően.

A projekt előkészítő szakasza kommunikációs szempontból: a támogatási szerződés megkötésétől a projekt fizikai megkezdéséig tart. A projekt uniós támogatottságáról kommunikálni csak a támogatási szerződés megkötését követően jogosult a projektgazda.

A projekt megvalósítási szakasza kommunikációs szempontból: a projekt fizikai megkezdésétől a projekt fizikai befejezéséig tart.

A projekt megvalósítást követő szakasza kommunikációs szempontból: a projekt fizikai befejezésétől a projekt pénzügyi zárásáig tart.

A kis támogatási összegű kategóriában kevés kötelező elem került előírásra, így ott nem szükséges külön kommunikációs szakember segítségét kérni. Amennyiben nem kommunikációban jártas személy intézi a tevékenységek beszerzését, akkor érdemes több ajánlatot kérni szolgáltatóktól, hogy a piaci árnak megfelelő áron tudjuk a tevékenységeket elvégezni. A IH/KSZ minden esetben vizsgálja a piaci árnak való megfelelést az elszámolás során.

KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI ÉS ARCULATI ELŐÍRÁSAI​

4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről

547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet az egységes működési kézikönyvről

549/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet az Uniós fejlesztések fejezetbe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának rendjéről

60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról

272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről

NISZ ZRT.