A Magyar Könyvvizsgálói Kamara (a továbbiakban: kamara) előtt folyamatban lévő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény ( Kkt.) 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( Ákr.) 44. §-a szerinti hiánypótlási felhívás, vagy az 2016. évi CL. törvény 63. §-a szerinti nyilatkozattételi felhívás teljesítése, illetve az 2016. évi CL. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti egyéb nyilatkozat, észrevétel megtétele, a 2007. évi LXXV. törvény 170. § (4) bekezdése szerinti – minőségellenőrzési záró jelentésre vonatkozó – észrevétel előterjesztése.
A 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az eljárás során hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre felhívott ügyfél.
A 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügyek esetében az az ügyfél, aki az eljárás során egyéb nyilatkozatot, észrevételt kíván tenni.
Hiánypótlást/nyilatkozatot/észrevételt kell előterjeszteni a kamara azon testületéhez, amely a hiánypótlási vagy nyilatkozattételi felhívást kibocsátotta, vagy amely előtt folyamatban lévő ügyben az ügyfél egyéb nyilatkozatot, észrevételt kíván tenni. A hiánypótlás/nyilatkozat/észrevétel előterjesztésére elektronikusan van lehetőség, a lap tetején található „Elektronikusan” menüpont választásával, a benyújtandó dokumentumok csatolása mellett.
Az eljáró hatóság által a hiánypótlási vagy nyilatkozattételi felhívásban megjelölt határidő.
Az eljárás illetékmentes.
A kamara azon testülete, amely előtt az ügyfél 2007. évi LXXV. törvény 5. §-a szerinti hatósági ügye folyamatban van
A hiánypótlási/nyilatkozattételi felhívás tárgyában hozott végzés ellen az 2016. évi CL. törvény 116. § (3) bekezdésére is figyelemmel fellebbezésnek helye nincs, a végzés az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezés/előterjesztett közigazgatási per keretében támadható meg. Az ügyfél a kamarai hatósági eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen – a kamarai minőségellenőrzési eljárás kivételével, mely esetben a fellebbezés elbírálására a közfelügyeleti hatóság jogosult – a kamara elnökségéhez fellebbezhet.
A hiánypótlás
Ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
A 2007. évi LXXV. törvény 7. § (5) bekezdése értelmében, ha a kérelmet hiányosan nyújtották be, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 22 napon belül – határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra kell felhívni.
Az ügyfél nyilatkozata
Ha a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre hívhatja fel.
Egyéb nyilatkozattétel, észrevétel
Az ügyfél az eljárás során bármikor nyilatkozatot, észrevételt tehet.
A 2007. évi LXXV. törvény 170. § (4) bekezdése szerint a kamarai minőségellenőrzés során készített záró jelentésre annak átvételétől számított 15 napon belül az ellenőrzés alá vont írásban észrevételt tehet, melyet a minőségellenőrzési bizottsághoz kell benyújtani.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény
MKVK