Végintézkedésekre vonatkozó szabályok- Tájékoztatás

Az ügyintézéshez személyes megjelenés szükséges 

Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.

A végintézkedés egy gyűjtőfogalom, melybe beletartozik minden jogilag megengedett formában megtett jognyilatkozat, amelyben az örökhagyó vagyonáról, vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik.

A végintézkedés lehet:

Kulcsszavak: öröklés, hagyaték, végrendelet, végintézkedés, örökség, örökös, végintézkedés, közvégrendelet, magánvégrendelet, közös végrendelet

Örökhagyó, akik halála esetére egyoldalú nyilatkozat formájában rögzíti, hogy hagyatékából kik, milyen arányban részesüljenek.

Alapvető fontosságú, hogy végrendeletet kétség esetén az örökhagyó feltehető akaratának megfelelően és úgy kell értelmezni, hogy az örökhagyó akarata lehetőség szerint érvényre jusson.

Végrendelkezni elektronikus úton illetve elektronikus aláírással ellátott dokumentumban nem lehetséges.

 

A végrendelet szabályai

Végrendelet az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy vagyona egy részéről halála esetére rendelkezik. A végrendelet lehet:

Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy az örökhagyó halála esetére szóló vagyoni rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak mutatkozzék.

 

Közvégrendelet szabályai

 

Bizonyos esetekben az örökhagyó kizárólag közvégrendelet formájában rendelkezhet halála estére:

A közjegyző által készített végrendelet felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

 

Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes,

 

Írásbeli magánvégrendelet közjegyzőnél letétbe is helyezhető

A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá, ha a végrendelkező azt aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként bármely közjegyzőnél személyesen letétbe helyezi azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. Az eljáró közjegyző a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet készít, az átvett végrendeletet pedig a jegyzőkönyvhöz fűzi. A közjegyző a végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, a végrendeletet pedig elzárva őrzi. A letét nagy jelentősége, hogy a közjegyzőnél őrzött végrendelet felvételre kerül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett Végrendeletek Országos Nyilvántartásába.

 

Tanúk kiemelt szerepe az írásbeli magánvégrendelet esetén

Nem lehet olyan személy tanú, aki

Az okirat érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje, vagy tudjon arról, hogy végrendelet tételénél működött közre.

 

Speciális szabály a tanúk vagy közreműködők számára rendelt juttatás esetén

 

Szóbeli végrendelet szabályai

Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé.

 

Mikor érvényes a szóbeli végrendelet?

A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelmében, szóban - vagy jelnyelvet használó végrendelkező esetén jelnyelven - előadja, és egyidejűleg kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.

A szóbeli végrendeletre megfelelően alkalmazni kell az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére vonatkozó, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozásokat, azzal az eltéréssel, hogy a tanú írni tudása a szóbeli végrendelet érvényességének nem feltétele.

Öröklési szerződés

Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Az öröklési szerződés érvényességére az írásbeli végrendeletre vonatkozó szabályok vonatkoznak, viszont a szerződésnek akkor is a más által írt végrendelet alaki érvényességi feltételeinek kell megfelelnie, ha az valamelyik fél saját kézírásával készült.

Halál esetére szóló ajándékozás

Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók.

Amennyiben az örökhagyó nem készít végrendeletet, úgy törvényes öröklés szabályai lépnek életbe.

Örökhagyó halála előtt bármikor készíthet végrendeletet.

Jogvita estén bírósághoz lehet fordulni

Milyen fajtái vannak a végrendeletnek?

Végrendelkezni közvégrendelettel vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet; szóbeli végrendelkezésnek csak törvényben meghatározott esetben van helye.

 

Megtámadható-e a végrendelet?

A végrendelet érvénytelenségét és hatálytalanságát megtámadó nyilatkozat alapján lehet megállapítani. A megtámadó nyilatkozatban meg kell jelölni az érvénytelenség vagy a hatálytalanság okát.

 

Ki támadhatja meg a végrendeletet?

Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

 

Meddig lehet megtámadni a végrendeletet?

A megtámadás joga az öröklés megnyílásától számított 5 év alatt elévül.

 

Milyen esetekben lehet érvénytelen a végrendelet?

A nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző, az érthetetlen, lehetetlen és ellentmondó feltétel érvénytelen. A feltétel érvénytelensége a végrendeleti rendelkezés érvényességét nem érinti, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a rendelkezést a feltétel nélkül nem tette volna meg.

Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés akkor is, ha

a) az örökhagyó tévedett nyilatkozata tartalmában vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni;

b) az örökhagyót annak megtételére valaminek a téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította;

c) az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre;

feltéve, hogy az örökhagyó a rendelkezést egyébként nem tette volna meg.

 

Mikor válik hatálytalanná a végrendelet?

A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik.
 

Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg - hatályban maradnak.


Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.
 
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi.

A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül harminc napon át nehézség nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet.

Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy hatálytalan, a többi rendelkezés érvényes vagy hatályos marad, feltéve, hogy az örökhagyó eltérően nem rendelkezik, és a végrendelet részleges fennmaradása feltehető akaratával nem ellentétes.

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvr

NISZ ZRT.