Nonprofit szervezet alapítása

Olyan civil (nonprofit) szervezet alapítása, mely nem gazdasági tevékenységre koncentrál, hanem valamilyen közcél megvalósítását tűzi ki célul. Legismertebb formái: az egyesület és az alapítvány.

Kulcsszavak: civil (nonprofit) szervezet, alapítvány, egyesület, közös és tartós cél, alapító okirat, kuratórium, közgyűlés, vagyoni hozzájárulás, összeférhetetlenségi nyilatkozat, nyilvántartásba vétel

Magánszemélyek, szervezetek (jogi személyek) hozhatnak létre egyesületet vagy alapítványt. Az egyesület nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő. Alapítvány nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az alapító (ha több alapító van, az alapítók együttesen), vagy amennyiben az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el, az alapítók gyűlésének képviselője terjeszthet elő.

Alapítvány esetében:

Az alapító okiratban kell meghatározni:

• az alapítványnak juttatott vagyont, melyet az alapítónak az alapítvány működésének megkezdéséhez a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra;
• az alapítvány és az alapítók főbb adatait;
• az alapítvány részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értékét;
• a vagyon kezelésének és felhasználásnak szabályait;
• az alapítvány szervezetét;
• azt a tartós célt, ami miatt az alapítványt létrehozták;
• a megválasztott első vezető tisztségviselők nevét;
• a kuratóriumi tagság szabályait; valamint
• a működéshez szükséges további szabályokat.

Egyesület esetében:

Legalább 10 személy meg kell, hogy határozzon egy közös és tartós célt, amelynek megvalósítására lesz hivatott az egyesület. Ők az alapító tagok, akik alakuló közgyűlést tartanak.

Ezen

• kimondják az egyesület megalapítását;
•  létrehozzák és elfogadják az alapszabályt;
•  megválasztják az egyesület ügyvezetését, és
•  döntenek arról, legyen-e valamilyen vagyoni hozzájárulás az egyesület működéséhez vagy céljához.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a megjelent tagokról jelenléti ívet kell felvenni.

Az alapszabálynak tartalmaznia kell:

• az egyesület és az alapítók főbb adatait;
• az egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat;
• a megválasztott első vezető tisztségviselők nevét.

Közös szabályok

Alapítvány és egyesület esetében is a megválasztott tisztségviselőknek – alapítvány esetén a kuratóriumi tagoknak – elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük,

A székhely rendelkezésre bocsátását igazolni kell, valamint Alapítvány esetén csatolni kell az alapító vagyon rendelkezésre bocsátásról szóló bizonylatokat

Nyilvántartásba vétel: A megalapítás befejező lépéseként az egyesületet, alapítványt a székhely szerinti törvényszéken nyilvántartásba kell vetetni.

A nyilvántartásba vételre nincs megszabott határidő, azonban amíg arra nem kerül sor, addig szervezet jogilag nem létezik.

• Alapító okirat;
• Közgyűlési jegyzőkönyv;
• Elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozat;
• Igazolás a székhely rendelkezésre bocsátásáról;
• Kérelem a nyilvántartásba-vételről

A nyilvántartásba vétel illetékmentes. (Felmerülő egyéb költségek lehetnek: ügyvédi munkadíj, posta- és szervezési költség, közjegyzői díj (aláírási címpéldány), bankszámla-nyitás)

Szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék

Alapítvány és egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Alapítvány nem lehet korlátlan felelősségű tagja más jogalanynak, nem létesíthet alapítványt és nem csatlakozhat alapítványhoz.

Alapítvány írásbeli végrendeletben, öröklési szerződésben és meghagyásban is létesíthető.

Civil eljárás nyomtatványok 

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról

NISZ ZRT.