Eljárás alá vont személy/ sértett és képviselője jogainak érvényesítésével kapcsolatos kérelem

A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit. 

A szabálysértési törvény az eljárás alá volt személy és a sértett jogai érvényesítését lehetővé teszi:

formájában.

Kulcsszavak: szabálysértés, panasz, jogorvoslat, bíróság, ügyész, sértett, eljárás, szabálysértési hatóság,

Eljárás alá vont személy az, aki ellen szabálysértési eljárás folyik

 

Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette:

 

A sértett képviselője az a nagykorú személy, akit a sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában a sértett, vagy törvényes képviselője írásban meghatalmazott:

Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.

A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.

Jogorvoslatnak minősül a kifogás, a fellebbezés és a panasz.

A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 8 nap.

A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított 3, egyéb esetekben 8 napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.

A szabálysértési eljárással kapcsolatos minden dokumentum, mely bizonyítóerővel bír.

Az eljárás illetékmentes.

Szabálysértési hatóságok:

Ügyész

A tulajdon elleni szabálysértések sértettjei jogosultak igénybe venni az állam által nyújtott áldozatsegítő szolgáltatások meghatározott fajtáit. Ez a jogosultság csak a tulajdon elleni szabálysértések (kis értékű lopás, rongálás) sértettjeit illeti meg. Így a sértettek kérhetik az áldozatsegítő szolgálattól, hogy működjön közre az érdekérvényesítés elősegítésében, de jogosultak lehetnek – meghatározott feltételek teljesítése esetén – azonnali pénzügyi segélyre is. Ez utóbbi keretében az áldozatsegítő szolgálat fedezi a sértett lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a tulajdon elleni szabálysértés következtében a sértett ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély összege felső határhoz van kötve.

Áldozatsegítő Szolgálatok

2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról

NISZ ZRT.