Eljárás alá vont személy/ sértett és képviselője jogainak érvényesítésével kapcsolatos kérelem
A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit.
A szabálysértési törvény az eljárás alá volt személy és a sértett jogai érvényesítését lehetővé teszi:
- jogorvoslat előterjesztése,
- tájékoztatáshoz való jog érvényesítése,
- észrevétel-és indítványtétel, felvilágosítás kérés, iratbetekintés, másolatkészítés,
- képviseleti jog biztosítása
formájában.
Kulcsszavak: szabálysértés, panasz, jogorvoslat, bíróság, ügyész, sértett, eljárás, szabálysértési hatóság,
Eljárás alá vont személy az, aki ellen szabálysértési eljárás folyik:
- jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás,
- jogosult védekezni, nem kötelezhető önvádra,
- használhatja anyanyelvét,
- jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni (ha a törvény kivételt nem tesz),
- az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet,
- megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet,
- az eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott nagykorú személy járhat el, illetve az erre adott meghatalmazást a képviselőtől bármikor visszavonhatja,
- jogosult ellenőrzés nélkül kapcsolatot tartani képviselőjével,
- joga van a jogorvoslathoz.
Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette:
- az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet,
- megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet,
- kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését,
- őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.
A sértett képviselője az a nagykorú személy, akit a sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában a sértett, vagy törvényes képviselője írásban meghatalmazott:
- kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira a sértettre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.
A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.
Jogorvoslatnak minősül a kifogás, a fellebbezés és a panasz.
A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 8 nap.
A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított 3, egyéb esetekben 8 napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.
A szabálysértési eljárással kapcsolatos minden dokumentum, mely bizonyítóerővel bír.
Az eljárás illetékmentes.
Szabálysértési hatóságok:
- az általános szabálysértési hatóság a rendőrség,
- a szabálysértési törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv jár el,
- szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.
Ügyész
A tulajdon elleni szabálysértések sértettjei jogosultak igénybe venni az állam által nyújtott áldozatsegítő szolgáltatások meghatározott fajtáit. Ez a jogosultság csak a tulajdon elleni szabálysértések (kis értékű lopás, rongálás) sértettjeit illeti meg. Így a sértettek kérhetik az áldozatsegítő szolgálattól, hogy működjön közre az érdekérvényesítés elősegítésében, de jogosultak lehetnek – meghatározott feltételek teljesítése esetén – azonnali pénzügyi segélyre is. Ez utóbbi keretében az áldozatsegítő szolgálat fedezi a sértett lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a tulajdon elleni szabálysértés következtében a sértett ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély összege felső határhoz van kötve.
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
22/2012. (IV. 13.) BM rendelet a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény végrehajtásával kapcsolatos rendelkezésekről, valamint ahhoz kapcsolódó egyes rendeletek módosításáról
NISZ ZRT.