A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit.
A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit.
Jogorvoslati kérelem benyújtására az jogosult, akire nézve a határozat rendelkezést tartalmaz, vagy akit az intézkedés érint.
Eljárás alá vont személy az, aki ellen szabálysértési eljárás folyik. E személy az eljárás során különböző jogosítványokkal rendelkezik, példának okáért jogosult az ügy iratait megismerni, észrevételeket, indítványokat tenni, kérdést intézni vagy anyanyelvét használni az eljárás során.
Az eljárás alá vont személynek az eljárás bármelyik szakaszában lehet képviselője.
Képviselőként a törvényes képviselő, illetve az eljárás alá vont személy vagy a törvényes képviselője által írásban meghatalmazott nagykorú személy járhat el, tehát nem feltétel sem az, hogy ügyvéd, sem az, hogy rokon legyen a képviselő.
Nem járhat el az eljárás alá vont személy képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, sértett, tanú vesz vagy vett részt.
Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette. Jogai hasonlóak az eljárás alá vont személy jogaihoz: ő is betekinthet az iratokba, észrevételeket, indítványokat tehet, kérdéseket tehet fel, ő is megbízhat képviselőt.
Lényeges, hogy a sértett a szabálysértési eljárásban követelheti a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését az eljárás alá vont személytől.
A szabálysértési hatóság eljárása:
Az ügyész döntése kétféle lehet:
A panasznak a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A panasz elutasításáról szóló határozattal szemben további jogorvoslatnak helye nincs.
A jogorvoslati határidő - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított nyolc nap.
A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított három, egyéb esetekben nyolc napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.
A szabálysértési eljárással kapcsolatos minden dokumentum, mely bizonyítóerővel bír.
Az eljárás illetékmentes.
Szabálysértési ügyekben főszabály szerint a fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala jár el, ez a szerv az általános szabálysértési hatóság. Ezen kívül még két szerv láthatja el a szabálysértési hatóság jogkörét: a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve.
A tulajdon elleni szabálysértések sértettjei jogosultak igénybe venni az állam által nyújtott áldozatsegítő szolgáltatások meghatározott fajtáit . Ez a jogosultság csak a tulajdon elleni szabálysértések (kis értékű lopás , rongálás ) sértettjeit illeti meg. Így a sértettek kérhetik az áldozatsegítő szolgálattól, hogy működjön közre az érdekérvényesítés elősegítésében, de jogosultak lehetnek - meghatározott feltételek teljesítése esetén - azonnali pénzügyi segélyre is. Ez utóbbi keretében az áldozatsegítő szolgálat fedezi a sértett lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a tulajdon elleni szabálysértés következtében a sértett ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély összege felső határhoz van kötve.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
2012. évi CCXXIII. törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó
átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
63/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet az egyes közlekedési szabálysértések miatt alkalmazandó szabálysértési pénzbírság, illetve helyszíni bírság kötelező mértékéről, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről
2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról
55/2014. (XII. 5.) BM rend.a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályairól
2005. évi CXXXV. törvény a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről
Eljárás alá vont személy: eljárás alá vont személy az, aki ellen szabálysértési eljárás folyik.
Sértett: Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette.
Panasz: A panasz a szabálysértési irodának a lefoglalással, valamint a pénzbírság alkalmazásával kapcsolatban hozott határozatával, szemben lehet benyújtani, valamint akkor, hogyha a hatóság az eljárást megszüntette.
Kifogás: Általános, halasztó hatályú rendes jogorvoslat, melyben az előterjesztésre jogosult a szabálysértési hatóság ténymegállapításának vagy az ügyben kinyilvánított jogi álláspontjának helytállóságát vitatja.
TMCS