Eljárás alá vont személy/ sértett és képviselője jogainak érvényesítésével kapcsolatos kérelem

A szabálysértési eljárás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit. 

A szabálysértési törvény az eljárás alá volt személy és a sértett jogai érvényesítését lehetővé teszi:

• jogorvoslat előterjesztése,
• tájékoztatáshoz való jog érvényesítése,
• észrevétel-és indítványtétel, felvilágosítás kérés, iratbetekintés, másolatkészítés,
• képviseleti jog biztosítása

formájában.

Kulcsszavak: szabálysértés, panasz, jogorvoslat, bíróság, ügyész, sértett, eljárás, szabálysértési hatóság,

Eljárás alá vont személy az, aki ellen szabálysértési eljárás folyik: 

• jogosult megismerni, hogy mely cselekmény miatt, milyen tények és bizonyítékok alapján folyik ellene szabálysértési eljárás,
• jogosult védekezni, nem kötelezhető önvádra,
• használhatja anyanyelvét,
• jogosult az eljárási cselekményeknél jelen lenni (ha a törvény kivételt nem tesz),
• az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést intézhet, a szabálysértési hatóságtól és a bíróságtól felvilágosítást kérhet,
• megtekintheti az ügy iratait, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet,
• az eljárás bármely szakaszában törvényes képviselője vagy az általa meghatalmazott nagykorú személy járhat el, illetve az erre adott meghatalmazást a képviselőtől bármikor visszavonhatja,
• jogosult ellenőrzés nélkül kapcsolatot tartani képviselőjével,
• joga van a jogorvoslathoz.

Sértett az, akinek jogát vagy jogos érdekét a szabálysértés sértette vagy veszélyeztette:

• az eljárás bármely szakaszában észrevételt, indítványt tehet, kérdést tehet fel, jogairól és kötelességeiről a szabálysértési hatóságtól, az ügyésztől és a bíróságtól felvilágosítást kérhet,
• megtekintheti az őt érintő iratokat, azokról másolatot kérhet, illetve készíthet,
• kérheti az eljárás alá vont személytől a szabálysértés folytán keletkezett kárának megtérítését,
• őt megillető jogokat képviselője útján is gyakorolhatja.

A sértett képviselője az a nagykorú személy, akit a sértett érdekében a szabálysértési eljárás bármely szakaszában a sértett, vagy törvényes képviselője írásban meghatalmazott:

• kérdezési, indítványtételi és irat megtekintési jogaira a sértettre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem járhat el a sértett képviselőjeként az, aki az ügyben, mint eljárás alá vont személy, tanú vesz vagy vett részt.

A szabálysértési hatóság határozata, a bíróság végzése ellen, valamint a szabálysértési hatóság és bíróság egyéb intézkedése ellen, valamint intézkedésének elmulasztása miatt – ha e törvény kivételt nem tesz – jogorvoslatnak van helye.

Jogorvoslatnak minősül a kifogás, a fellebbezés és a panasz.

A jogorvoslati határidő – e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – a közléstől, az intézkedés elmulasztása esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 8 nap.

A kényszerintézkedés tárgyában benyújtott panaszt a határozat közlésétől számított 3, egyéb esetekben 8 napon belül kell szóban vagy írásban megtenni a szabálysértési hatóságnál.

A szabálysértési eljárással kapcsolatos minden dokumentum, mely bizonyítóerővel bír.

Az eljárás illetékmentes.

Szabálysértési hatóságok:

•  az általános szabálysértési hatóság a rendőrség,
• a szabálysértési törvény által a hatáskörébe utalt szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság jogkörében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve, a Kormány által kijelölt szerv és az egészségügyi államigazgatási szerv jár el,
• szabálysértési elzárással is büntethető, valamint a szabálysértési törvényben meghatározott szabálysértés miatt első fokon a járásbíróság jár el.

Ügyész

NISZ ZRT.