Lefoglalás megszüntetése iránti kérelem

A lefoglalás olyan vagyont érintő kényszerintézkedés, amely során a bizonyítás érdekében, vagy az elkobzás, illetőleg a vagyonelkobzás biztosítására valamely dolog birtoka elvonásra kerül a birtokos rendelkezése alól. 

A lefoglalást a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság megszünteti, ha arra az eljárás érdekében már nincs szükség. Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet. A lefoglalást a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

Kulcsszavak: lefoglalás, megszüntetés, kérelem, végrehajtás, értékesítés, jogorvoslat, házkutatás

A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

Ha a lefoglalt dolog értéktelen, és arra senki sem tart igényt, azt a lefoglalás megszüntetése után meg kell semmisíteni.

A lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor a dolog tulajdonosa volt, és ezt kétséget kizáró módon igazolni tudja. Ha nincs ilyen személy és az ilyen személy kiléte az eljárás adataiból sem tűnik ki, a dolgot annak kell kiadni, aki a kiadása iránt alaposnak látszó igényt jelentett be. Ha ilyen személy sincs, vagy ilyen igény sem tűnik ki az eljárás adataiból, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták. A terhelttől lefoglalt dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül, ha az kétségtelenül mást, de olyan személyt illet, akinek a kiléte nem állapítható meg.

Az eljáró hatóság/bíróság intézkedik.

Ha az eredetileg lefoglalt dolog már nem adható ki, a dolog értékesítéséből vagy megváltásából befolyt ellenértéknek a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével csökkentett összegét kell az érintettnek kiadni. Ha a lefoglalás alaptalan volt, a dolog ellenértéke a kezelés, tárolás vagy őrzés költségével nem csökkenthető. Erről a lefoglalás megszüntetéséről határozatot hozó bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a határozatában dönt. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.

A később jelentkező igénylő a dolog kiadását, illetőleg az értékesítésből származó ellenértékét elévülési időn (5 éven) belül igényelheti.

Az eljárás illetékmentes.

Lefoglalás tárgyától függ, általában a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság.

A jogaiban sértett személy (tulajdonos, terhelt stb.) vagy képviselője, illetve védője

  1. a hatósági (nem bírói) határozat ellen a határozat közlésétől számított nyolc napon belül panasszal élhet az ügyészhez (felettes ügyészhez) , bizonyos lefoglalással kapcsolatos nyomozó hatósági, illetve ügyészi határozatok esetén külön is nyomozási bíróhoz fordulhat ún. felülbírálati indítvánnyal ;
  2. az eljárást lezáró érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság által elrendelt lefoglalást.

Ha a lefoglalást a nyomozási bíró rendelte el, a nyomozási bíró határozata ellen az jelenthet be fellebbezést, akivel a határozatot közölték. A szóbeli kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetés után nyomban be kell jelenteni. Az a jogosult, aki a határozat kihirdetésén nem vett részt, a fellebbezését az üléstől számított három napon belül jelentheti be.  A kézbesítés útján közölt határozat ellen a fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el.

Ha a bűnjelet a hatóság a jogosultnak visszaadni rendeli, de a jogosult (meghatalmazottja) azt a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a bűnjelet a jogosult és a bűnjelkezelő jelenlétében a hatóság határozata alapján szakértő vizsgálja meg.

Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki termék elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék megsemmisítése esetében a NAV eljárására külön rendelkezések az irányadók.

Készpénz lefoglalása esetében a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot a hatóság, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke: a lefoglalás foganatosításától a bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig eltelt időpontig, minden naptári nap után, a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték háromszázhatvanötöd része. Külföldi fizetőeszköz esetében az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos kamatláb az irányadó.

2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról
 

NISZ ZRT.